|
|
|
 |
2024. December |
 |
|
| H |
|
K |
|
Sz |
|
Cs |
|
P |
|
Sz |
|
V |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| 1 |
|
| 2 |
| 3 |
| 4 |
| 5 |
| 6 |
| 7 |
| 8 |
|
| 9 |
| 10 |
| 11 |
| 12 |
| 13 |
| 14 |
| 15 |
|
| 16 |
| 17 |
| 18 |
| 19 |
| 20 |
| 21 |
| 22 |
|
| 23 |
| 24 |
| 25 |
| 26 |
| 27 |
| 28 |
| 29 |
|
| 30 |
| 31 |
| |
| |
| |
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IKERVÁR (7,5 km) |
|
|
Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári Nádasdy Múzeumban tekinthető meg. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett római épületek maradványai figyelhetők meg. A települést eztán honfoglaló magyarok laktál, melyet az 1987-ben megtalált 9–11. századi temető gazdag leletei bizonyítják. István király halála után a Rába folyó mindkét partján, a Fazék és a Póka dombon épült kettős vár, melyet ikernek hívtak. Az iker-várak adták a község nevét. A várak képe a község régi pecsétnyomóin is rajta voltak.
Templom Első írásos említése 1073-ból való. Ekkor töltötte Ikerváron a karácsonyt Salamon Király és itt kötött békét Géza herceggel. A mai templom a középkorból maradt ránk, melyet a XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Földesurai a Kanizsaiak, Nádasdyak, Draskovichok, majd Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg. A kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.
1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő 1910-ben leleplezett alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. 2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítása tervezett.
- A Póka dombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján (Pókadomb). A Fazekasdombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.
- A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban építették át. Előtte áll gr. Batthyány Lajos 1913-ban készült, (első) teljes alakos szobra.
- Római katolikus, Szent Györgynek szentelt temploma a 15. században épült, a 18. század végén barokk stílusban átépítették.
- A Rábán 1896-ban épített ikervári vízi erőmű az ország első vízerőműve (ma is működő ipari műemlék).
- A Rába folyó, abból leválasztott tavaival (pl:Patkó-tó), és a műcsatorna amelyek kiváló horgászási és pihenési lehetőséget biztosítanak.
- Szélerőmű park.
A település megközelíthető Sárvárról Szombathely irányába haladva.
|
|
|
|
|
|
|
