Adminisztráció
Magyar Deutsch English
SZÁLLÁSHELYEK  VENDÉGLÁTÓHELYEK  SZOLGÁLTATÓK  SÁRVÁRI LÁTNIVALÓK
 
Szálláskereső
Település
Szállástípus
Kategória
Ár
 
 
 
 
 
Bevezető
Túratippek
Programok
Fotógaléria
Hírlevél
Vendégkönyv
Hasznos információk
Elérhetőségek
Akciós ajánlatok
Előző hónap 2024. Február Következő hónap
H   K   Sz   Cs   P   Sz   V
         1  2  3  4
5  6  7  8  9  10  11
12  13  14  15  16  17  18
19  20  21  22  23  24  25
26  27  28  29         

OSTFFYASSZONYFA (17 km)

A terület emberemlékezet óta lakott voltát a közeli, verescseri kavicsbánya területén a kora bronzkori időkből származó makói kultúra településének részletei igazolják. A bánya környékén kelta telepnyomok is mutatkoztak, sőt, még egy Árpád-kori falu maradványai is előkerültek. A Törökdomb - népi elnevezése ellenére - talán egy őskori temetkezési hely lehetett. A község nevében az Osttfy előtag egyértelműen korábbi birtokosaira utal, míg az utótag eredetére két magyarázat is van. Az egyik szerint a királyné tulajdona volt, a másik szerint Szűz Mária emlékét őrzi. Ezt látszik erősíteni egy 1758-as forrás, amely szerint volt itt egy csodatévő Mária-kép, amelyet 1620-ban menekítettek át a Sopron vármegyei Osliba.

A reformáció előtti időkben Boldogasszonyfa volt a falu neve.  A település III. András (1290- 1301) az utolsó Árpád-házi király uralkodása alatt lesz királyi adományként, az Ostffy család birtoka, akik Sopron és Vas megye legrégebbi, történelmi családjai közé tartoztak. Az Ostffy név eredete a besenyő törzsekig vezethető vissza, hiszen az egyik legerősebb tőrzsfő az Oslu nevet viselte. Neve három alakban volt használatos: Oslu, Osli, Aslu. Valószínűsíthető, hogy a magyar családnévképző " fy" vagy " fi " szótagot (Osl-fi, Ost-fi) hozzátették a könnyebb kiejtés érdekében, így évszázadok során alakult ki a ma is használatos Ostffy elnevezés.


A középkorban a fontos utak mentén elhelyezkedő település mezővárosi rangot kapott, amelyet egészen a múlt századig megtartott. 1683-ban Osttfy Miklós a falu határában található Bánta-hegyet átengedte a jobbágyoknak szőlőművelésre.

1839 májusától szeptemberéig a faluban élő rokonainál, Salkovics Péter mérnöknél lakott Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor. A mérnök és Petőfi apja, Petrovics István közeli rokonok voltak. Salkovics Mihály, a mérnök öccse egy vállalkozásához Petrovics Istvánt kérte fel kezesnek, de mivel a hitelt ne tudta visszafizetni, Petőfi szüleinek minden vagyona elúszott. Mihály ekkor beajánlotta mérnök bátyjához, aki ígéretet tett, hogy vállalja a költő további taníttatását. De talán az ifjúnak a szomszédos Csöngén élő Csáfordi Tóth (Széppataki) Róza iránti, köztudomásúvá lett vonzalma miatt erre nem kerülhetett sor.

Együtt töltötte a nyarat másik rokonával, Orlay Petrich Somával is, aki később megfestette portréját. Több verset írt itt, amelyek a későbbi nagy költő szinte első próbálkozásai voltak. Petőfi emlékét őrzi a Ragyogó-hídon és az egykori Salkovics-házon elhelyezett tábla. Ennek a háznak az udvarán található egy kőasztal, amelyen állítólag verseit írta. A művelődési házban, - amely előtt a költő szobra is áll - emlékszobát rendeztek be, amelyben a Petőfi-relikviákon kívül láthatók Berzsenyi Lénárd Olmützben készített börtönrajzai is.

A község 1872-től körjegyzőségi székhely volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos szavára Ostffyasszonyfa és a környékbeli falvak egy zászlóalj huszárt állítottak fel. Ostffyasszonyfa neve úgy is be van írva a szabadságharc történetébe, hogy Vidos Márton huszárkapitány és Ostffy Sándor is részt vettek benne.


Az első világháború szomorú emlékhelye az ostffyasszonyfai hadifogoly-temető. A vasútállomással szemben Földvárpuszta területén létesítettek hadifogolytábort 1915-1918. között. A tábor összesen 197 fa barakkjában, fennállásának alig 4 éve alatt összesen 160400 orosz, olasz, román, francia hadifoglyot őriztek. Egyszerre mintegy 30-40 ezer ember fért el. A tábort vízzel, villannyal és csatornákkal is ellátták. Többféle műhelyben dolgozhattak, saját tábori pénzt használhattak a foglyok. Bár önálló, nagyméretű kórháza és jelentős egészségügyi személyzete volt, az időnként kitörő járványoknak több, mint tízezer áldozata fekszik a közeli temetőben. 1918. novemberében feloszlatták a tábort. Hivatalos kimutatás szerint 10600 sír van a temetőben. A tömegsírokon számozott betonkövek jelzik az eltemetettek helyét, az egyes nemzetek sírparcelláin emlékművek vannak és van egy központi emlékoszlop is. Az egykori tábor helyét a mára erdősült területen már csak néhány nehezen megtalálható betonfal-maradvány őrzi.

A község első világháborús emlékművét 1938-ban emelték, amikor a korábbi evangélikus harangtornyot bástyaszerű építménnyé alakították. 1983-ban helyezték el a második világháború áldozatainak emléktábláját. A harmadik oldalon Kocsis József koronaőrnek állítottak emléket.
 
Vár Ostffyasszonyfán

A Rába és a Lánka patak kiöntéseitől származó mocsarak természetes védő sáncai között 1250 körül épülhetett az első, Ostffy Ferenc soproni és vasvár megyei főispán életében. A vár neve," Kígyókő - vár " volt, az ostffyasszonyfai és csöngei határ találkozásánál, melyet  1403-ban Garai Miklós nádor csapatai lerombolták. Ennek oka az volt, hogy Ostffy Ferenc a Zsigmond király (1387-1437) ellen lázadt.
Az 1683-ban Ostffyasszonyfán átvonuló török csapatok már csak a romokat találták. Napjainkban még látható a várfal része, valamint a megmaradt várkút.


Malmok Ostffyasszonyfán

A malmokról szóló első iratok 1385-ből valók. Egy 1571-ből származó okirat szerint az Ostffy család a Rába folyón épített fel egy négykerekű malmot. A 16.században a török háborúk idején, a községgel együtt a pusztulás sorsára jutottak a malmok is.
1607-ben a Zichyek felépítették a maguk malmát. Ez a malom a Muzsika erére épülő, egykerekű kis malom volt. A malmok sorsának további alakulásáról, egy 1738-ból származó iratból következtethetünk, amelyből valószínűsíthető, hogy a tavaszi rábai árvízek elmosták őket. Feljegyzések tanuskodnak a Vörös család tulajdonában álló, szintén a Rábán álló cövekes malomról. Ez az úgynevezett Ragyogói malom is elpusztult. Az ostffyasszonyfai határban, a Rába hídtól nyugatra eső területet ma is malomkertnek nevezik. Valószínű, higy a ragyogói cövekes malom ezen a területen volt.


A malmok történetében az utolsó a Mesterházy családé volt. 1923-1926 között épült Ostffyasszonyfa központjában. Üzemeltetése először nyersolaj-motorral történt, majd gázmotorral és villamos energiával. Kereskedelmi őrlést is folytatott, hogy működtetése gazdaságosabb legyen. A helybéli malom jó szolgálatot tett a második világháború idején, különösen akkor, mikor a celldömölki malom hadiüzem lett. 1951-ben állami tulajdonba került.
Ez az egy malom amely napjainkban is látható, jelenleg a család tulajdonában varrodaként üzemel.


A katolikus és az evangélikus templom

Ostffyasszonyfának régi vára, amelyhez kapcsolódik az első iskola létrejötte is 1596 körül. Ezt megelőzően alakították ki érdekes erődítményrendszerét. Ennek lényege az volt, hogy a kastély közelében található templomot is beépítették az egész erődöt körülölelő falba, így az is része lett a várnak. A vár pusztulásának oka a vallási békétlenség volt. A reformáció felélénkülésekor a földesúr, A pusztításnak azonban nemcsak a kastély, hanem a templom is áldozatául esett. A romos falak építőanyagát a következő évtizedekben széthordták, ma csak az egykori várkert és a kút, néhány méter várfal és a még feltáratlan kripta maradt meg belőle, valamint a később felújított templomban található maradványok őrzik emlékét. Sajnos a várral együtt az iskola is elpusztult.

Ostffyasszonyfa kapcsán meg kell említeni még Derkovits Gyula szombathelyi festőművész édesapját, aki itt született. Czencz János festőművész 1885-ban ugyancsak Ostffysszonyfán született. Neves személyek mellett a magyar korona és a koronázási jelvények is "jártak" Ostffyasszonyfán. Budapestről való elszállításukban, mint koronaőr, Kocsis József, volt ostffyasszonyfai lakos is részt vett. A koronát a Budai Várból először Pannonhalmára, majd Veszprémbe és innen Kőszegre kellett vinni. Útközben Kocsis József koronaőr Ostffyasszonyfán meglátogatta testvéreit, így járt a korona vándorútján a faluban.
I.világháborús hadifogolytemető:
1997-ben nyílt meg a település határában a Pannónia-Ring, a 4740 méter hosszú, autós, motoros gyorsasági pálya. Már első működési évében sok versenyzőt és látogatót vonzott. A Ringben márciustól október végéig rendeznek versenyeket, edzéseket a főleg nyugati autós és motoros klubok. Az intézmény különböző nemzeti és nemzetközi bajnoki futamoknak is helyt ad.


Weboldal: www.ostffyasszonyfa.hu


Hírlevél kérése
FELIRATKOZÁS / LEIRATKOZÁS
SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGLÁTÓHELYEK SZOLGÁLTATÓK SÁRVÁRI LÁTNIVALÓK Túratippek Fotógaléria Gyakori kérdések Elérhetőségek
MAJOR
FALUSI TURIZMUS
APARTMANOK
  REGGELIZŐ
CUKRÁSZDA
ÉTTEREM
    NÁDASDY FERENC MÚZEUM
SÁRVÁRI ARBORÉTUM
   
www.ysolutions.hu Hasznos linkek   •   Médiaajánlat   •   Copyright © 2014. Sárvár Travel   Minden jog fenntartva.