|
|
|
 |
2024. Október |
 |
|
| H |
|
K |
|
Sz |
|
Cs |
|
P |
|
Sz |
|
V |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| 1 |
| 2 |
| 3 |
| 4 |
| 5 |
| 6 |
|
| 7 |
| 8 |
| 9 |
| 10 |
| 11 |
| 12 |
| 13 |
|
| 14 |
| 15 |
| 16 |
| 17 |
| 18 |
| 19 |
| 20 |
|
| 21 |
| 22 |
| 23 |
| 24 |
| 25 |
| 26 |
| 27 |
|
| 28 |
| 29 |
| 30 |
| 31 |
| |
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
OSTFFYASSZONYFA (17 km) |
|
|
A terület emberemlékezet óta lakott voltát a közeli, verescseri kavicsbánya területén a kora bronzkori időkből származó makói kultúra településének részletei igazolják. A bánya környékén kelta telepnyomok is mutatkoztak, sőt, még egy Árpád-kori falu maradványai is előkerültek. A Törökdomb - népi elnevezése ellenére - talán egy őskori temetkezési hely lehetett. A község nevében az Osttfy előtag egyértelműen korábbi birtokosaira utal, míg az utótag eredetére két magyarázat is van. Az egyik szerint a királyné tulajdona volt, a másik szerint Szűz Mária emlékét őrzi. Ezt látszik erősíteni egy 1758-as forrás, amely szerint volt itt egy csodatévő Mária-kép, amelyet 1620-ban menekítettek át a Sopron vármegyei Osliba.
A reformáció előtti időkben Boldogasszonyfa volt a falu neve. A település III. András (1290- 1301) az utolsó Árpád-házi király uralkodása alatt lesz királyi adományként, az Ostffy család birtoka, akik Sopron és Vas megye legrégebbi, történelmi családjai közé tartoztak. Az Ostffy név eredete a besenyő törzsekig vezethető vissza, hiszen az egyik legerősebb tőrzsfő az Oslu nevet viselte. Neve három alakban volt használatos: Oslu, Osli, Aslu. Valószínűsíthető, hogy a magyar családnévképző " fy" vagy " fi " szótagot (Osl-fi, Ost-fi) hozzátették a könnyebb kiejtés érdekében, így évszázadok során alakult ki a ma is használatos Ostffy elnevezés.
A középkorban a fontos utak mentén elhelyezkedő település mezővárosi rangot kapott, amelyet egészen a múlt századig megtartott. 1683-ban Osttfy Miklós a falu határában található Bánta-hegyet átengedte a jobbágyoknak szőlőművelésre.
1839 májusától szeptemberéig a faluban élő rokonainál, Salkovics Péter mérnöknél lakott Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor. A mérnök és Petőfi apja, Petrovics István közeli rokonok voltak. Salkovics Mihály, a mérnök öccse egy vállalkozásához Petrovics Istvánt kérte fel kezesnek, de mivel a hitelt ne tudta visszafizetni, Petőfi szüleinek minden vagyona elúszott. Mihály ekkor beajánlotta mérnök bátyjához, aki ígéretet tett, hogy vállalja a költő további taníttatását. De talán az ifjúnak a szomszédos Csöngén élő Csáfordi Tóth (Széppataki) Róza iránti, köztudomásúvá lett vonzalma miatt erre nem kerülhetett sor.
Együtt töltötte a nyarat másik rokonával, Orlay Petrich Somával is, aki később megfestette portréját. Több verset írt itt, amelyek a későbbi nagy költő szinte első próbálkozásai voltak. Petőfi emlékét őrzi a Ragyogó-hídon és az egykori Salkovics-házon elhelyezett tábla. Ennek a háznak az udvarán található egy kőasztal, amelyen állítólag verseit írta. A művelődési házban, - amely előtt a költő szobra is áll - emlékszobát rendeztek be, amelyben a Petőfi-relikviákon kívül láthatók Berzsenyi Lénárd Olmützben készített börtönrajzai is.
A község 1872-től körjegyzőségi székhely volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos szavára Ostffyasszonyfa és a környékbeli falvak egy zászlóalj huszárt állítottak fel. Ostffyasszonyfa neve úgy is be van írva a szabadságharc történetébe, hogy Vidos Márton huszárkapitány és Ostffy Sándor is részt vettek benne.
Az első világháború szomorú emlékhelye az ostffyasszonyfai hadifogoly-temető. A vasútállomással szemben Földvárpuszta területén létesítettek hadifogolytábort 1915-1918. között. A tábor összesen 197 fa barakkjában, fennállásának alig 4 éve alatt összesen 160400 orosz, olasz, román, francia hadifoglyot őriztek. Egyszerre mintegy 30-40 ezer ember fért el. A tábort vízzel, villannyal és csatornákkal is ellátták. Többféle műhelyben dolgozhattak, saját tábori pénzt használhattak a foglyok. Bár önálló, nagyméretű kórháza és jelentős egészségügyi személyzete volt, az időnként kitörő járványoknak több, mint tízezer áldozata fekszik a közeli temetőben. 1918. novemberében feloszlatták a tábort. Hivatalos kimutatás szerint 10600 sír van a temetőben. A tömegsírokon számozott betonkövek jelzik az eltemetettek helyét, az egyes nemzetek sírparcelláin emlékművek vannak és van egy központi emlékoszlop is. Az egykori tábor helyét a mára erdősült területen már csak néhány nehezen megtalálható betonfal-maradvány őrzi.
A község első világháborús emlékművét 1938-ban emelték, amikor a korábbi evangélikus harangtornyot bástyaszerű építménnyé alakították. 1983-ban helyezték el a második világháború áldozatainak emléktábláját. A harmadik oldalon Kocsis József koronaőrnek állítottak emléket.
Vár Ostffyasszonyfán
A Rába és a Lánka patak kiöntéseitől származó mocsarak természetes védő sáncai között 1250 körül épülhetett az első, Ostffy Ferenc soproni és vasvár megyei főispán életében. A vár neve," Kígyókő - vár " volt, az ostffyasszonyfai és csöngei határ találkozásánál, melyet 1403-ban Garai Miklós nádor csapatai lerombolták. Ennek oka az volt, hogy Ostffy Ferenc a Zsigmond király (1387-1437) ellen lázadt.
Az 1683-ban Ostffyasszonyfán átvonuló török csapatok már csak a romokat találták. Napjainkban még látható a várfal része, valamint a megmaradt várkút.
Malmok Ostffyasszonyfán
A malmokról szóló első iratok 1385-ből valók. Egy 1571-ből származó okirat szerint az Ostffy család a Rába folyón épített fel egy négykerekű malmot. A 16.században a török háborúk idején, a községgel együtt a pusztulás sorsára jutottak a malmok is.
1607-ben a Zichyek felépítették a maguk malmát. Ez a malom a Muzsika erére épülő, egykerekű kis malom volt. A malmok sorsának további alakulásáról, egy 1738-ból származó iratból következtethetünk, amelyből valószínűsíthető, hogy a tavaszi rábai árvízek elmosták őket. Feljegyzések tanuskodnak a Vörös család tulajdonában álló, szintén a Rábán álló cövekes malomról. Ez az úgynevezett Ragyogói malom is elpusztult. Az ostffyasszonyfai határban, a Rába hídtól nyugatra eső területet ma is malomkertnek nevezik. Valószínű, higy a ragyogói cövekes malom ezen a területen volt.
A malmok történetében az utolsó a Mesterházy családé volt. 1923-1926 között épült Ostffyasszonyfa központjában. Üzemeltetése először nyersolaj-motorral történt, majd gázmotorral és villamos energiával. Kereskedelmi őrlést is folytatott, hogy működtetése gazdaságosabb legyen. A helybéli malom jó szolgálatot tett a második világháború idején, különösen akkor, mikor a celldömölki malom hadiüzem lett. 1951-ben állami tulajdonba került.
Ez az egy malom amely napjainkban is látható, jelenleg a család tulajdonában varrodaként üzemel.
A katolikus és az evangélikus templom
Ostffyasszonyfának régi vára, amelyhez kapcsolódik az első iskola létrejötte is 1596 körül. Ezt megelőzően alakították ki érdekes erődítményrendszerét. Ennek lényege az volt, hogy a kastély közelében található templomot is beépítették az egész erődöt körülölelő falba, így az is része lett a várnak. A vár pusztulásának oka a vallási békétlenség volt. A reformáció felélénkülésekor a földesúr, A pusztításnak azonban nemcsak a kastély, hanem a templom is áldozatául esett. A romos falak építőanyagát a következő évtizedekben széthordták, ma csak az egykori várkert és a kút, néhány méter várfal és a még feltáratlan kripta maradt meg belőle, valamint a később felújított templomban található maradványok őrzik emlékét. Sajnos a várral együtt az iskola is elpusztult.
Ostffyasszonyfa kapcsán meg kell említeni még Derkovits Gyula szombathelyi festőművész édesapját, aki itt született. Czencz János festőművész 1885-ban ugyancsak Ostffysszonyfán született. Neves személyek mellett a magyar korona és a koronázási jelvények is "jártak" Ostffyasszonyfán. Budapestről való elszállításukban, mint koronaőr, Kocsis József, volt ostffyasszonyfai lakos is részt vett. A koronát a Budai Várból először Pannonhalmára, majd Veszprémbe és innen Kőszegre kellett vinni. Útközben Kocsis József koronaőr Ostffyasszonyfán meglátogatta testvéreit, így járt a korona vándorútján a faluban.
I.világháborús hadifogolytemető:
1997-ben nyílt meg a település határában a Pannónia-Ring, a 4740 méter hosszú, autós, motoros gyorsasági pálya. Már első működési évében sok versenyzőt és látogatót vonzott. A Ringben márciustól október végéig rendeznek versenyeket, edzéseket a főleg nyugati autós és motoros klubok. Az intézmény különböző nemzeti és nemzetközi bajnoki futamoknak is helyt ad.
Weboldal: www.ostffyasszonyfa.hu
|
|
|
|
|
|
|
